Ahhoz, hogy jogot tudjanak szerezni önkormányzásra a művélődésben, oktatásban és a hivatalos nyelv használatában, a Szerb Köztársaság nemzeti kisebségeinek tagjai megválaszthatnak saját nemzeti tanácsot. A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, művelődés területén, illetve a hivatalos tájékoztatásban és nyelvhasználatban, továbbá részt vesz a döntési folyamatokban, vagy a fenti területekre vonatkozó kérdésekben hoz döntést, létrehoz intézményeket, üzleti társaságokat és más szervezeteket is.

A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan:

1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;

2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;

3) rendelkezik saját vagyonával;

4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;

5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat;

6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős egyéb területeken;

7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában;

8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;

9) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén törvények és más jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri alkalmazásukat;

10) részt vesz az előírások előkészítésében, és javasolja a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv-és íráshasználat területén a nemzeti kisebbségeknek az Alkotmányban szavatolt jogait szabályozó előírások módosítását és kiegészítését;

11) külön előírásokat és ideiglenes intézkedéseket javasol azokon a területeken, melyeken az önkormányzati jog érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a többséget képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése érdekében;

12) eljárást indít az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt jogainak és szabadságjogainak megsértésére került sor;

13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen szakasz 12) pontjában foglalt eljárást előzőleg megszerzett írásos meghatalmazás alapján;

14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben;

15) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában ráruházott más kérdésekről is dönt.

Választások napja, 2o14. október 26. vasárnap

Nemzeti tanács tagjainak a választása közvetlen választásokon, vagy elektonikus közgyűlés utján történik

A nemzeti tanács tagjaira vonatkozó közvetlen választásokra akkor kerül sor, amikor 24 órával a választások előtt a nemzeti kisebbség legalább 40% feliratkozott a szavazói listára. A számok meghatározásakor a legutóbbi népszámlálás adatait veszik figyelembe. A Minisztérium 24 órával a választások előtt lezárja a különleges szavazólistákat, és megállapítja, hogy a közvetlen választások lebonyolításának minden feltétele megvalósult. Az elektori közgyűlésre akkor kerül sor, ha a közvetlen választáshoz nem teljesültek a feltételek, és ha a leköszönő nemzeti tanács feloszlatásától 6o napon belül új választásokra kerül sor

A nemzeti kisebbség tagjának akkor van joga a tanács tagjait választani, ha megfelel az Alkotmányban és törvényben meghatározott aktív szavazati jog feltételeinek. A tanács tagok választására vonatkozó aktív szavazati jog különleges feltétele a nemzeti kisebbség szavazólistájára való feliratkozás Elektori közgyűlési választás esetén, a szavazólistára való feliratkozáshoz, mint a tanács tagjainak választására vonatkozó aktív szavazati jog különleges feltételének teljesüléséhez, elektori státusz szükséges, ami e törvény alapján megszerezhet

Ahhoz, hogy szavazni tudjon a nemzeti kisebbségi tanácsi választáson fel kell iratkozni a szavazólistára. A szavazólista olyan lista, amire azok iratkoznak fel, akik a nemzeti kisebbség tagjai, és szavazati joggal rendelkeznek. Ez állandó szavazólista és korszerűsitett.? A nemzeti kisebbség tagja kizárólag egyéni kérelemre iratkozik fel a szavazólistára. Minden nemzeti tanácsnak külön szavazólistája van. A Minisztériumnak is megvan a külön szavazólistája. Minden szavazati joggal rendelkező polgár és nemzeti kisebbség tagja, külön, írásbeli úton kérheti feliratkozását a szavazólistára A nemzeti kisebbség tagja a bejegyzési kérelmet a Minisztérium által kijelölt hatósági szervnél adja át, és saját kezűleg írja alá.

A népszámlálás névtelen, így nem lehet ellenőrizni, hogy az adott szavazólistára feliratkoztak e mindazok a polgárok, akik nemzeti kisebbséghez tartozónak, vagy azok akik szerbnek vallották magukat. Visszaélés esetén, valamint a művelődési vagy egyéb rendszer működése ellen irányuló tevékenység esetén a Minisztériumnak jogában áll elutasítani a kérelmet, és a kérelmet benyújtó személy neve nem kerül fel szavazólistára.

Az elektori gyűlés sorrán kiválasztanak azokat a tanácsokat melyeknek a tagjai 4o%nál kevesebben beiratkoztak a szavazólistára. Szóval, akkor lehet megtartani, a közvetlen választásokat ha 1o.ooo kisebbségitagból 4.ooo személyesen feliratkozott a szavazólistára

E nemzeti kisebbségek a tagokat elektori közgyűlés utján választanak, elektor lehet mindegyik nemzeti kisebbség tag akit támogatja:

- legalább 20 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000 főnél kisebb, vagy nincs kimutatva;

- legalább 30 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 20.000 főt;

- legalább 45 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 20.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 50.000 főt;

- legalább 60 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 50.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 100.000 főt;

- legalább 100 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma meghaladja a 100.000 főt.

Elektorok, akiknél megvan ez a feltétel, külön közgyűlésen a tanács tagjait és az ők tanácsa ugyanazon a módon működik mint a közvetlen választásokon kiválasztott tanácsok.